Hely: Füzérradvány
Megrendelő: Tóth G. Péter kurátor (Föld-Nyelv Bt.)
Alapterület: 912 m²
Év: 2018
A ma látható épület rövid története:
Károlyi Ede gróf, aki elsőként választotta állandó lakhelyének Radványt, a kastélyt az itt álló későreneszánsz épület szinte teljes elbontásával több periódusban építtette újjá 1846 és 1877 között. Építésznek Ybl Miklóst kérte fel, azonban amatőr tervezőként maga is erőteljesen beleszólt a koncepció alakításába. Az épület nyolcszögletű tornya több mint valószínű, hogy az ő ötlete nyomán született, melyet visszaemlékezések szerint később család tagjai, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak gúnyoltak.
1897 és 1907 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát. Feleségével, Apponyi Franciska grófnővel 1898 és 1913 között komplett reneszánsz másodlagos épületszerkezeteket: kandallókat, ajtókereteket, faragványokat – vásároltak elsősorban Firenzében és Párizsban, amelyek beépítésre kerültek a kastélyba. Reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is gyűjtöttek, amelyek révén múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a belsőben.
A közgazdász végzettségű Károlyi István gróf anyagi megfontolásból 1936 és 1938 Lehoczky György tervei alapján luxus kastélyszállóvá alakíttatta a főépületet. Ekkor az emeleti termeket megosztva lakosztályokat alakítottak ki, valamint a parkban tenisz-, sí- és golfpályák, valamint strand- és apartmanházak épültek. A lenyűgöző parkkal körülvett luxusszálló 1938-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és egy kisebb megszakítással 1948-ig működött a család üzemeltetésében. Az 1949-es államosítást követően a kastélyban kórházat rendeztek be, majd később gyermekszanatórium üzemelt falai között.
2018 és 2021 között valósult meg a kastély műemléki felújítása az XYZ Design Labor tervezésében.
„Kastély Noir” – kiállítás
A Tóth G. Péter kurátorral közösen megálmodott kiállításunk a Károlyi-kastélyban kialakított luxusszálló 10 éves fennállásának (1938-1948) időszakát mutatja be részletesen. Megidézi a korabeli pezsgő társasági életet, az itt zajló filmforgatások izgalmait. A kiállítás nevét egy szójáték adja, melyet Karády Katalin főszereplésével itt forgatott Kísértés című film (1941) műfaji megnevezése, a Noir – bűnügyi dráma, krimi – ihletett. A tárlat címéhez híven a belsőben is itt-ott a vadászkastélyok (vagy a radványi sötét erdő?) tónusa dominál, más terekben azonban megcsillan a felső tízezer szabadidős elfoglaltságainak gondtalansága.
Az I. Világháború utáni terület elcsatolásoknak, és az azt követő gazdasági válságnak köszönhetően a Károlyi család jövedelmei is jelentősen lecsökkentek, így új bevételi források után kellett nézni, így született meg a luxusszálló gondolata. A hotel a környéken hiánypótló beruházásnak bizonyult, és fennállása alatt a különféle reklámkampányoknak köszönhetően hatalmas sikernek örvendett. Számtalan hirdetés jelent meg az épületről, amely még a televíziós híradóba is bekerült. A filmforgatások híre pedig csak úgy vonzotta a kikapcsolódni vágyó közönséget. Az ekkor készült megannyi fotógráfia meglehetősen alaposan dokumentálta az épületet. Ezen képek válogatott darabjait nézhetjük meg 3D-s verzióban sztereoszkópok segítségével éppen onnan, ahonnan az objektív megörökítette a pillanatot.
A helyiségosztások majdnem teljes egészében érintetlenül maradtak ebből az időszakból, ezért szinte autentikus módon, a hajdani szálloda vendégeként sétálhatunk végig a kiállítás által elfoglalt déli szárny két szintjének térsorain. A tematika is kifejezetten erre játszik rá. Az egykori szállodai alkalmazottak karakterei vezetnek minket végig a kiállításon, mesélnek, pletykálnak, sőt ha alaposan figyelünk, később egy képzelt bűntény megoldásában is segédkezhetünk.
A fogadótérből a jegyek megváltása után egyenesen a nagyszalonba, majd az egykori könyvtárszobába érkezünk. Az elegáns, tágas terek a rendelkezésre álló forrásokhoz mérten, a meglévő archív fotók alapján az eredetihez hasonló bútorozást kaptak. Az alapos kutatói munkának köszönhetően jónéhány eredeti értékes bútor és berendezési tárgy is vissza került korábbi helyére, míg az egykori bútorgyűjtemény ikonikus, hiányzó darabjait sematikus, az eredeti jelleget megidéző másolatokkal, és különféle interaktív és vetített IT megoldásokkal jelenítettük meg a térben. Az installáció új elemei letisztult, időtlen megjelenésükkel nem tolakodnak előtérbe, inkább finoman asszisztálnak a kastélybelső berendezéséhez; összekapcsolják és magyarázzák azokat, történeteket mesélnek.
Az átalakítást követően a tulajdonosok az épület nagy részét a szállóvendégek rendelkezésére bocsátva, a déli szárny alsó szintjén a márványfolyósóról nyíló öt helyiségben alakítottak ki maguknak lakosztályt, bútorgyűjteményük legértékesebb darabjaival gazdagon berendezve azt. Az egykori vendégekkel ellentétben, mi most ide is bepillantást nyerhetünk. A család zsúfolt, múzeumszerű privát tereit elhagyva a márványfolyosó asztalain kipróbálhatjuk a korabeli népszerű kártyajátékokat, a tér végéből nyíló férfi szalonban a kor szabadidős kedvteléseiről tudhatunk meg többet, vagy akár egy parti biliárd is belefér.
A cselédlépcsőn át jutunk az emeletre, ahol a kastély és a szálló személyzetével ismerkedhetünk meg. A felső szinten elsőként a korabeli filmforgatások kulisszái mögé tekinthetünk be, majd virtuálisan a parkban találjuk magunkat, ahol képzeletben végigjárhatjuk a szálloda körüli egykori sport- és pihenő létesítményeket. Ezután a különböző, berendezett lakosztályok következnek, a sort a gazdagon bútorozott női szalon zárja.
Az emelet múzeumi kiállótérnek is beillő átkötő folyósójára a szálló korabeli közlekedési eszközei kerültek. A vasútállomásról sofőrök autókon hozták el a vendégeket, és lehetőség volt sétakocsikázás céljára az autók bérlésére is. A téli időszakban lovasszánon lehetett átszelni a környéket. A preparált tárgyak és az interaktív technológia segítségével ezek az élmények elevenednek meg a hosszúkás térben. A kiállítást lezáró múzeumpedagógiai helyiségben az erre a célra tervezett játékasztalokon megépíthetjük az ide vezető vasútvonalat az állomásokkal együtt LEGO-ból. A pincében kialakított szabadulószoba pedig a rejtélyek kedvelőit várja izgalmas feladványokkal.
A kiállítás rádöbbent arra, hogy az ország ezen távoli szegletében a II. világháború évei alatt is milyen színes társasági élet folyt, mely gyökeres ellentéte az azt követő időszaknak. A Károlyi család által megálmodott egykori luxusszálló egy mesebeli hely volt, amely magas minőségben és hihetetlen kínálattal szolgálta ki vendégeit.
| installáció tervezés: | Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter |
| munkatársak: | Pongor Soma, Dombrovszky Zsófia |
| generáltervezés: | XYZ Design Labor | B. Szabó Veronika |
| kurátor: | Tóth G. Péter |
| fotók: | Ancza Krisztina |
| archív képek: | Fortepan | Gyöngyi, Fortepan | Krasznai István |
| publikációk: | 2021 | Építészfórum |