Hely: 1056 Budapest, Magyarország
Megrendelő: Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium
Alapterület: 11200 m2
Év: 2010
Generál tervező: Földes és Társai Építésziroda
A főváros szíve, sűrű belvárosi beépítés, izgalmas térarányok. A rendház és az iskola inspiráló együttese. A több udvar körül létrejövő izgalmas szövet a Molnár és Nyári Pál utca sarkán foghíjas, minőségében erősen visszalép. Maga az iskola a XIX. század végi eklektikus stílusban oktatási céllal épült, így alapvető rendszere megfelel a követelményeknek. Műszaki színvonala és helyszűke miatt szétszabdalt belső rendszere mára azonban elodázhatatlanná teszi a felújítást és az átgondolt fejlesztést. A korszerű igényeknek való megfeleléshez leginkább szükséges a szigorúan vett oktatási területeken felüli közösségi terek bővítése és szabványos tornaterem kialakítása. Továbbá a szabadban szükséges minél nagyobb udvarterület biztosítása a szűk telken.
A megbízó igénye továbbá lehető legnagyobb kiadható, értékesíthető terület kialakítása a területen, amely az intézmény működéséhez és a felújításhoz nyújthat anyagi segítséget.
Az iskola épülete szigorú, racionális rendet követ, a fő helyiségek egy hossztengely mentén sorolódnak, mely tengely közepén kerengős udvar oldja a szűkösséget, zártságot. Az épület a helyszűke ellenére levegős, világos, tiszta szerkesztésű.
Az intézmény által megadott funkcionális rendet alapvetően elfogadva az épület eredeti állapotának megfelelő teljes „megtisztítására” törekedtünk. Célunk az eredeti térstruktúra minél tisztább visszaállítása és az új közösségi funkciók által az épület erősségeinek hangsúlyozása. Az épület legnagyobb hiányossága a diákok és tanáraik közösségi-lét igényét biztosító tér, terek hiánya.
Az ide tájolt váróközlekedők nagyméretű nyílásaival a bent-kint-bent vizuális kapcsolatsort erősítettük. A zárt kerengők hangulatában kialakított váróterek ülőkéit mind erre a látványra fordítottuk rá.
Mindkét udvar az épület magjában jelenleg kihasználatlanul, kényszerszülte módon beépítve található.
A nagyudvar pozíciójából fakadóan az iskola közösségi életének centruma tudna lenni, nem csak rendezvények alkalmával, hanem a hétköznapokban is. A szigorúan vett aulatér helyett javasoljuk a fő közlekedési rendszer magjává, az iskola központi közösségi terévé alakítani. A három oldalról kerengővel, negyedikről közösségi helyiségekkel (könyvtár, díszterem, táncterem, klubszoba) körülölelt udvar lefedésével és a nyílászárók kibontásával a belsőben nagyfokú transzparenciával bíró közösségépítő téregység jön létre. A légtérbe kisebb társalgók, ülőfülkék, tanulósarkok, váltakozva nyitottabb, illetve intimebb „fészkek” nyúlnak be.
Ez elősegíti a diákok közötti interakció létrejöttét és a terek egymással kölcsönhatásban történő használatát. Ezáltal sokkal természetesebben élik meg az iskola kollektív világát a különböző generációk, az egymásra való nyitottság állandó megléte mellett. A puszta közlekedés területét felváltva az épület közepe igazi HELLYÉ alakul.
A kisudvar megtisztításával az alagsori sport-, technikai- és klubtermeknek adunk további fényt és lehetőséget az udvar hangulatos pációként történő használatára. A kondi- és edzőterem közvetett megvilágítását a korábbi alagsori ablakok meghagyásával biztosítjuk, jobb térélményt adva.
Ez a tornaterem a hozzá tartozó öltözőkkel, szertárakkal együtt lesüllyesztve kerül elhelyezésre, így az alagsori folyosó zavarása nélkül különálló, kompakt egységként tud működni.
Az épület teljes tetőszerkezetének átépítésével jól használható nagyméretű terek alakíthatók ki. Javaslatunkban a tetőformát az eredetihez közelítő, annak szerkesztettebb variánsát adó formában tervezzük, nem javasoljuk az aszimmetrikus, tetőkiemelésekkel járó átépítést. A hasznos terek szimmetrikus nyeregtető alá kerülnek, eleganciát – a tetőtér ellenére egyedi, különleges hangulatot – garantálva. A szükséges természetes fényt a tetősíkba épített egyedi üveg felülvilágítókkal (műterem jelleggel) biztosítjuk. Így itt olyan közösségi használatú termek helyezhetőek el, mint például alkotóműhelyek, színházi próbaterem, különféle klubok. Mindkét lépcsőházat és az új liftet is felvezetjük erre a szinte.
A felvonót a főbejárathoz közel helyezzük el, így az akadálymentes bejutást is segíti és a fő közlekedőmag forgalmát szolgálja ki. A főbejáratot méltó helyére az irányi utcai oldalra telepítjük.
A korábbi tornaterem helyén az eredeti iskolaépület karakteres hossztraktusának folytatásaként telepítjük az új szárnyat. Külső megjelenésében finoman reagál az iskola és a templom tömegére, formálására, anyaghasználatára. Szervesen simul bele a városi szövetbe, ugyanakkor izgalmas, modern pontként szeretne méltó kortárs részévé válni az együttesnek, befoltozva a tömb régóta szakadozott sarkát.
Formálásával elkerüli, hogy „tornateremként” jelenjen meg a belváros jellegzetes utcaképében. Monolitikus tömbjét a Molnár utcai és szemközti homlokzatán városi homlokzatot adó nyílásrend oldja, míg a templom apszisa felől zárt falként mutatkozik. Itt a tömeg utcavonaltól való finom bemozdításával a templom pici, de fontos hangsúlyt kap.
Funkcionális kialakításával a minél nagyobb variábilitást biztosítjuk, és az iskolával való szoros kapcsolatot. Úgy, hogy közben a teljesen független használata is biztosított mind a tornateremnek, mind a kiadható ún. piaci funkcióknak. A templom apszisa és az új épületrész között az iskolaudvar kikukucskál az utcára, kommunikál a környezetével, és biciklivel, illetve gyalogosan alternatív megközelítés lehetőségét adja.
Az épülettömb tetején iskolaudvarként működő teraszt-tetőkertet alakítunk ki, amely szorosan kapcsolódik a tetőtéri foglalkoztatókhoz is. Innen gyönyörű kilátás adódik, és pótlódik a földszinten elvesztett udvar, amely további előnyként sokkal naposabb is lesz.
Az épületegyüttes kialakítása során arra törekszünk, hogy erkölcsi, szellemi, műszaki értelemben is tartós, előremutató, értékteremtő keretet hozzunk létre, amely hosszú távon képes az iskola magas nívóját szolgálni. Továbbá kifejezi a haladó gondolkodás, korszerűség és a meglévő értékek megóvásának egyenrangú fontosságát.
Belsőben a falak javarészt tiszta fehérek, intenzíven igénybevett felületeken tartós burkolatokkal, melyek finoman, de karakteresen színezettek. Padlóburkolatként a meglévő épületben célszerű lenne a helyenként még meglévő hézagmentes terazzót visszaállítani a közösségi terekben, amelyet szintén hézagmentes linóleum vagy PVC burkolatokkal lehetne kiegészíteni. Az új épületben szintén hézagmentes melegpadló készül, a tornateremben pedig sportpadló. A nyílászárók a meglévő épületben felújítottak, az új épületben alumínium-fa szerkezetű átlátszó vagy homokfúvott üveggel tervezett ablakok, illetve szintmagas üvegfalak készülnek.
Belsőben a falak javarészt tiszta fehérek, intenzíven igénybevett felületeken tartós burkolatokkal, melyek finoman, de karakteresen színezettek. Padlóburkolatként a meglévő épületben célszerű lenne a helyenként még meglévő hézagmentes terazzót visszaállítani a közösségi terekben, amelyet szintén hézagmentes linóleum vagy PVC burkolatokkal lehetne kiegészíteni. Az új épületben szintén hézagmentes melegpadló készül, a tornateremben pedig sportpadló. A nyílászárók a meglévő épületben felújítottak, az új épületben alumínium-fa szerkezetű átlátszó vagy homokfúvott üveggel tervezett ablakok, illetve szintmagas üvegfalak készülnek.
felelős tervező: | Földes László | Földes és Társai Építésziroda Kft. |
építészet: | Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter |
Sarusi Kis János |
publikációk: | 2010 | építészfórum |