Kortárs villa egy oldalhatáros, szabálytalan telekre – amikor a kihívásokból karakter születik

Hogyan lesz egy oldalhatáros beépítésű, idomtalan, nyeles telekre tervezett villa mégis elegáns? Amikor először megláttuk a helyszínt, szinte azonnal eszünkbe jutott a kissé elcsépelt mondás: innen szép nyerni. Első ránézésre még az sem volt egyértelmű, hogy pontosan melyik oldalhoz is kellene igazodni. Egy dolog azonban biztos volt: semmiképp sem szerettük volna a ház súlypontját oldalra helyezni – valahogy éreztük, hogy a bejáró út tengelyére kell ráhangolni az épületet.

A megoldás kulcsa végül magában a megbízói programban rejlett. A földszinten a nappali-konyha-étkező zóna mellett egy nyugodtabb felnőtt rész is szerepelt a kívánságlistán, könyvtár-dolgozószobával együtt. Ez adta az ötletet, hogy a két funkciócsoportot a terep enyhe lejtését lekövetve, két egymástól horizontálisan és
vertikálisan is eltolt külön tömegben helyezzük el, amelyeket egy harmadik, ház formájú hasáb köt össze – épp a bejáró tengelyére szervezve. Ez a keresztirányú
tömeg sűríti magába a közlekedőket, és egyúttal összefogja az egész házat, az emeleti részén pedig a gyerek- és a vendégszobáknak ad helyet.

A két oldalsó szárny között kialakuló átriumot a szomszéd felől egy zöldfallal zártuk le, a beépítési előírásoknak való megfelelés így hozott létre egy intim belső udvart.
Az ablaktalan tűzfalak minimalizálása mellett három jól használható kertkapcsolat jött létre: az előkert, a hátsó, teraszos nappali-kert, valamint az elrejtett, védett átrium.

A három tömeg finoman idomul a telek szögtöréseihez és sajátos alakjához, így körbejárva az épületet szinte el is felejtjük annak szabálytalanságát – helyette a formák játéka ragadja magával a tekintetet. Az üvegfelületek izgalmas átlátásokat teremtenek, fokozva a térélményt. A mindkét irányba túllógó felső tömeg sokat hozzáad az épület funkcionalitásához: bejáratnál előtetőt, az átrium és a nappali terasz fölött pedig kellemesen védett, fedett külső tereket alakít ki.

A ház tiszta geometriai formákból építkezik, az anyaghasználaton kívül nem alkalmaztunk díszítést, a formák és az anyagok idézik meg a klasszikus oromfalas villa érzést. A földszinti kubusok felülete világos vakolat, az emeleti, magastetős tömeg pedig minden felületén sötétszürke színű szálcement burkolatot kapott.

A belső elrendezés végtelenül egyszerű és praktikus: patikamérlegen adagolt, sorolt terek adják a belső ritmust, amelyet a tömbök elforgatása, a nagyvonalú megnyitások és a közöttük létrejövő külső terek tesznek igazán karakteressé, jól élhetővé.