Facebook

Hely: 1088 Budapest, Magyarország
Megrendelő: Magyar Nemzeti Múzeum
Alapterület: 31686 m2
Év: 2010
Generál tervező: Földes és Társai Építésziroda

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Két vagy több különböző faj (általában egymásrautalt) szoros együttélése. A szimbiózisban mindkét fél kölcsönös előnyökhöz jut. A növényvilágban elterjedt együttélési forma a szimbiózis, például ilyen a zuzmó, ami gombafonalból és zöldmoszatból épül fel. Alig néhány olyan növénycsaládot ismerünk, amelyben nem, vagy csak elvétve találunk szimbiózist.
A természet valójában nem tűri el a magányosan tenyésző kultúrákat, a környezettől elszigetelten élő egyedeket – a szimbiózis a fajok fejlődésének egyik mozgatórugója.
Ez azt jelenti, hogy az élet bonyolultabb formái is igen apró, de vegyileg összetett mikroorganizmusok szimbiózisán át alakultak ki. Márpedig, ha így van, a fejlődés mozgatórugói között legalább olyan fontos szerepet játszik az együttműködés, mint a harc, a kiválasztódás versenye.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Mikorrhiza a gombák és magasabb rendű növények szimbiózisának neve.
A mikorrhiza szó szerint gombás gyökeret jelent: a gomba fonalai, a hifák behálózzák a gazdanövény gyökereit. A gomba segíti a növény víz- és tápanyagfelvételét, míg a növény „kész” szerves anyagokhoz és vitaminokhoz juttatja a gombát.
A gombának előnyös, mert nem fotoszintetizál, nem tudja előállítani saját szerves anyagait. Azzal, hogy a növények sejtjeit körbeveszi vagy azokba behatol, közvetlenül jut hozzá a növény által előállított szerves anyagokhoz.
A növénynek előnyös, mert a gombafonalak körbeveszik a gyökereit, és a sok hajszálvékony gombafonal nagyobb felszívási felszínt biztosít a növénynek, így hatékonyabban tudja felvenni a talajból a tápanyagokat.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

A több mint 160 éves épület területhiánnyal küzd, de az intézmény fő problémája, hogy a kor múzeumlátogatói igényeinek kielégítéséhez szüksége van egy, a főépülettel szimbiózisban együtt élő társra. Ez a társ a környezetével, a várossal való kapcsolat létrehozásában lehet segítségére, cserébe a nagy tudást, a felhalmozott értékek kölcsönzését kaphatja és egy miliőt, ami utánozhatatlan „piaci” előnyhöz juttatja a turisztikai, vendéglátási, interaktív, kulturális feladatai ellátása során.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Izgalmas helyzet, hogy most, mikor a Múzeum épületének újraértelmezése, bővítése a feladat hasonló korszakot élünk. Magyarország a reformkorhoz hasonló történelmi helyzetben van, építészeti és gazdasági szempontból egyaránt.
A Pollack féle elgondolás kiegészítése legtökéletesebb akkor lehet, ha az valóban folytatás, továbbépítés, gyakorlatilag befejezés. A kialakuló új terek az eredeti „barokkos” térfolyamhoz közvetlenül csatlakoznak, megtartva, sőt erősítve a monolit zárt épülettömeget, és a belső térfolyamba beleszőve a két „holt” udvart. Az így kialakuló új terek a régiekkel együtt dinamikus térfolyamot alkotnak.
Az új tereket határozott tömbként alakított testekbe foglaljuk, melyek a szigorú udvaroknak mintegy inverzei és az eredeti épülettömb átértelmezései. A fehér tömböket mindössze a kapcsolatot biztosító üvegszemek, üvegcsápok egészítik ki.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Szándékunk szerint az új épület szerény, akár a Pollack-féle ház. A klasszicista épület erejét sem a gazdag díszítés és drága anyagok használata adja, hanem a tiszta, szerény, de mégis nagyon fifikás, nagyvonalú térrendszere, és a külső megjelenés, amely a finoman tagolt, cizellált vakolt téglafal erejével ad méltóságot az épületnek.

Az új épületünk ezen elvek mentén, de a finom klasszicista homlokzatra reagálva teljesen letisztult, egységes felületekkel készül. Az épület-test fehér, csiszolt műgyanta bevonattal készülő vasbeton plasztika, mely finoman és selymesen tükrözi a környező fényeket, formákat, és egyben szórt lágy fénnyel deríti a tereket. A kapcsolódó hidak, homlokzati „szemek” keretezése matt üveg. Ezek a felületek egyben világító testekként működnek. A szabályozott átlátást biztosító „szemek” végfelülete teljesen átlátszó üvegezést kap, mely a kommunikációt biztosítja. Ezen nyílásokat a belső térben igény szerint derítő vagy vastag sötét függönyözéssel lehet szabályozni.
A padlók anyaga homogén kőszerű, törtfehér-szürkés felület. Öntött műgyantakötésű padló, nemes adalékkal és fehércementtel.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

Az új és régi közé feszülő köztes terekben szabadon áramló természetes fények adnak erős megvilágítást. Ez a fény a mattüveg tetőn keresztül beáramolva, és a sík falakon lefolyva derített, fehér teret képez. Este ugyanezt a hatást kicsit varázslatosabban a világító testként működő üvegtető és a hidak tömbjei biztosítják. Ezek a terek ezáltal alkalmasak időszaki kiállítások bemutatására. A nagy belmagasságok extrém kiállítástechnikák alkalmazását és óriási méretű tárgyak bemutatását is lehetővé teszik, a fehér falak pedig vetített installációkat is képesek fogadni.

A kiállítóterekben és a konferenciateremben felülről és oldalról érkező rejtett, szűrt fények adnak hangulati és helyi derítő megvilágításokat. Ezek a nyílások elsötétíthetők, illetve függönyökkel, textil felületekkel tovább deríthetők, tompíthatók. Ezekben a terekben teljes elsötétítés esetén mesterséges múzeumi világítási rendszerekkel szabadon szabályozott, irányított, pozícionált fényhatásokat lehet kialakítani.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum

A földszinti publikus tereket a régi és új között kialakuló köztes tér részeként tervezzük kialakítani az eredeti gazdasági kereszttengely felújításával, újraértelmezésével, újra megnyitásával. Ez az új épületegyüttes szervező tengelye, éltető főere – turisztikai, információs, vendéglátó funkciójú térsor, rendezvénytér, múzeumi bolt, internet kávézó, olvasó, pihenő térrészekkel tagolva.

E passzázsszerű térfolyam a Bródy Sándor utcától a Múzeum utcáig húzódik, az udvarokat, a kertet, a sétálóutcákat a Múzeum életébe, a Múzeumot pedig a város szövetébe kapcsolva. Mindemellett a Múzeum közvetlen bejárataként érintetlenül megtartjuk a Pollack-épület eredeti főbejáratát, finom elválasztást adva a földszinten kialakuló „múzeum pláza” városi zajától, folyamatos zsizsegésétől, biztosítva ezáltal a kiállítások szintjeinek elmélyültebb hangulatát.

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
generáltervező: Földes és Társai Építésziroda Kft.
építészet: Földes László
Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter
tájépítész: Sándor Tamás, Pottyondi Flóra  |  S-Tér Kft.
statika: V.Nagy Zoltán  |  Lapidárium Mérnöki Kft.
gépészet: Lucz Attila  |  HVArC Mérnöki Iroda Kft.
látványtervek: Koncz Zoltán, Sónicz Péter
művészettörténész: Baku Eszter

 

helyezés: III. Díj

 

publikációk: 2010  I  építészfórum