Hely: Nagykáta
Kiíró: Építési és Közlekedési Minisztérium
Alapterület: 4395 m²
Év: 2025
„Egy iskolára úgy gondolok, mint a terei által meghatározott olyan környezetre, ahol jó tanulni. Az iskola egy fa alatt kezdődött, ahol egy ember (aki nem tudta magáról, hogy tanár) észrevételeit megosztotta néhány másik emberrel (akik nem tudták magukról, hogy tanulók). A tanulók később elgondolkoztak azon, amiről beszélgettek, s hogy milyen jó is volt együtt lenni ezzel az emberrel. Azt kívánták, bárcsak a fiaik részesülhetnének egy ilyen ember tanításában. Falakat emeltek, és létrejöttek az első iskolák.” (Louis Kahn)
Iskola
Tervünk célja az iskola kettős feladatának megragadása és térbeli kifejezése, egy olyan hely létrehozása, ahol az egyéni fejlődés és a közösségi lét egyaránt megélhető. A fókuszált tanulás tereivel minimum azonos fontosságú az a sokféleképpen összenyitható, átlátható térrendszer (mondhatni az iskola lelke), ahol a tanórák közötti és utáni időszakban, egymást inspirálva és tisztelettel elviselve, a közösségükért és önmagukért felelős emberekké alakulnak az ide járó gyerekek, és amely sokoldalúan használható teret biztosít az iskola által szervezett közösségi, lelkiségi és kulturális programoknak.
Sportcsarnok
A tervezett épületünk több kíván lenni, mint egy általános iskola. Az igényként megfogalmazott szabványos B típusú tornateremet úgy alakítottuk ki, hogy mint városi sportcsarnok is működhessen – ez fontos szempont volt.
Koncepció
Épületünk maximálisan racionális, gazdaságosan, takarékosan formált (ebben a szűkös telek is barátunk volt). Észszerű térszervezésével a katolikus egyház nagy múltú oktatási hagyományának szerény szolgálója kíván lenni, mely nyugodt formaképzésével és nagyvonalú közösségi tereivel vonzó hellyé válhat mind az ide járó gyerekek, mind egész családjuk számára, és ezzel identitásuk fontos részévé válhat.
A helyszín
A telek beépítetlen tereit az épület szerkesztési rendszere osztja fel különböző használati zónákra. A tervezés során hamar kiderült, hogy a telek adottságai miatt valamilyen kompromisszumot kell kötnünk, hogy minden igénynek meg tudjon felelni az épület. Azt választottuk, hogy a meglévő, megtartandó kültéri sportpályának és játszótérnek keresünk új helyet. Ezt a kompromisszumot igyekeztünk előnnyé kovácsolni: a sportpálya felkerült az épület tetejére, és ezzel együtt a lapostetőn kerítéssel körbehatárolt, csendes játszóudvar jött létre, az utcaszinten pedig a szabályos méretű sport- és futópálya szomszédságában kényelmes méretű iskolaudvar alakult ki.
A telek méretei és a beépítési lehetőségek nem engedtek nagy mozgásteret. A szűkebb környezetben nincs olyan építészeti jelleg, amihez az iskola épületével igazodni tudtunk volna, vagy inspirációs forrást jelenthetne, így a formálással, telepítéssel a telek adottságaira koncentráltunk és igyekeztünk identitásformáló erővel felruházni azt. Tágabb környezetben a Damjanich János Gimnázium és Technikum épülete jelenthet igazodási pontot. A város fellendülőben lévő kulturális és sportéletében viszont igenis akár az eddiginél is komolyabb szerepet kérhet magának az iskola új épülete, akár a hagyományőrző programokról, néptánctalálkozóról, akár iskolák közötti sportvetélkedőről van szó.
A területre előírt zártsorú beépítés kötelezettsége alól a HÉSZ 38. §-ban megfogalmazott felmentés ad lehetőséget: „(3) Azokon a beépült területeken, ahol a beépítési mód az előírások alapján nem tartható́, a telek beépítési módját a helyszíni adottságok alapján kell meghatározni.” Megvizsgáltuk a zártsorú beépítés lehetőségét, és el is vetettük, mert hiába engedi a szabályozás, a szomszédos épületek felé ekkora tűzfallal kapcsolódni illetlenségnek tűnt volna. Tehát a fenti lehetőséggel élve szabadonálló beépítést terveztünk, ahol az OTÉK/TÉKA szerinti telepítési távolságot az OTSZ előírása alapján növelve kaptuk meg a beépíthető terület kontúrját, melyet az utca felől és kétoldalt épületünk ki is használ. A hátsó épületkontúrt pedig az előírásszerű sportpálya és a futópálya jelölte ki.
A telek megközelítése a Zárda utca felől történik, a közönségforgalmi bejárat az épület déli sarkán van. Itt a bejárat előtti területen védett és barátságos teresedés alakul ki, ahonnan belátunk az áttört kerítésen keresztül az iskolaudvarra is. A gazdasági forgalom ettől teljesen elválasztva, az épület túlsó, északi felén bonyolódik.
A tervezési program szerinti 28 parkolóhelyet két csoportra bontva helyeztük el: 15 db az utcafronton található K+R („kiss and ride” jelleggel), míg a többi 13 db a gazdasági udvarban, telekhatárra szervezve kapott helyet. Nagykáta adottságait és a funkciót figyelembevéve a biciklik elhelyezése még ennél is fontosabb. A kiíró által megkövetelt 100 db bicikli elhelyezését is ketté bontva oldottuk meg: a fele szabadon megközelíthető kerékpártámaszokkal, a bejárat közelében, a másik fele fedett biciklitárolóban helyezhető el.
Az épület fő megközelítését vizuálisan egyértelműen jelöltük a lekerekített sarokkal és szintmagas lábazattal (rajta a felületbe integrálva az iskola neve), ahol a visszahúzott földszint fölé nyúló emeleti tömeg barátságos, esővédett helyet biztosít egy utolsó ölelésre a nap kezdetekor. A bejárattól közvetlenül rálátni az iskolaudvarra, ami mögött a telek hátsó részét a körbekerített kézilabdapálya, és az előtte keresztben húzódó futópálya foglalja el. A kettő között kialakuló sarokban megfelelő ráfutósávval kialakított távolugró gödör kapott helyet.
A zöldfelületek tervezésénél kiemelt szerepet kapott a jelenlegi klimatikus viszonyok miatt a megfelelő csapadékvízgazdálkodás, a leeső csapadék helyben tartása. Ennek érdekében elhagytuk az intenzív fenntartású gyepfelületeket, helyette biodiverz évelőfelületeket tervezünk, ezen felül vízáteresztő burkolat (terraway) folyja körül az iskola épületét, emiben kisebb-nagyobb szigetekként úsznak a zöldfelületek.
Az épület tetejét részben, a biciklitároló tetejét pedig egészében extenzív zöldtetőként alakítjuk ki, mely gyakorlatilag karbantartásmentes mivoltánál fogva egy fenntartható megoldás, és hozzájárul a környezet mikroklímájának egészségéhez.
A játszóudvart a déli szomszéd felől pergolás-pados sávval választjuk el, mely szintén hozzájárul a zöldfelületek fajgazdagságához.
Két keskeny hosszú sáv (egy utcai és egy utcára merőleges) foglalja magába a cellás tereket, a harmadik egység pedig a tornaterem három szint magas, négyzetes tömege. A három egység fókuszpontjába helyeztük el a füstmentes lépcsőházat, amely a tetőszintre is felvezet, ugyanitt kapott helyet a lift és az emeleti vizesblokkok is.
Az utcai szárnyba helyeztük a földszinten az étkezőt, melegítőkonyhát és az épület működését biztosító kiszolgáló tereket, az első és második emeleten pedig 6-6 tanterem és 1-1 csoportszoba helyezkedik el, délkeleti ill. utóbbiak északkeleti tájolással. Az étkező az üveg tolófal eltolásával teljes egészében összenyitható az aulával.
Az utcára merőleges szárnyban kaptak helyet a földszinten a sportcsarnokot kiszolgáló helyiségek, öltözők és a gyógytestnevelés terem, az első emeleten az igazgatási terek és egy tanterem + egy csoportterem, a második emeleten pedig szintén egy tanterem, a csoporttermek és az informatikai terem.
A tetőszinten huzamos tartózkodásra szolgáló teret nem terveztünk, itt egy kültéri gépészeti tér, és a tetőtéri sportpályát, tetőkertet kiszolgáló vizesblokk kapott helyet.
A fő közlekedés a nyitott főlépcsőn történik, ez a földszinti aulából indulva köti össze a három szintet. Kialakításánál fogva a zsibongó része, bútorszerű elem, ami akár szervezett (előadásszerű), akár spontán, kiscsoportos üldögélésre is alkalmas. Az első emeleten a lépcsővel szemközti falra vetíteni is lehet, a lépcső alatt-mellett pedig csendes, olvasós könyvtárszoba alakul ki.
A főlépcsőn kívül két darab füstmentes lépcsőházat terveztünk. A nagyobb az épület súlypontjában van, könnyen elérhető a sportcsarnokból is. Ez az, ami a teljes épületben biztosítja a függőleges közlekedést, ezen keresztül lehet kijutni a tetőszintre is. Egy kisebb zárt lépcsőház került az utcára merőleges szárny végébe is. A tanári helyiségekből ezen keresztül gyorsan le lehet jutni az udvarra.
Mind a formálásban, mind a külső-belső anyaghasználatban törekedtünk az egyszerűségre, az időtállóságra és a minőségre. Arra, hogy az épület nyugodt, határozott, a környezetével harmóniában lévő, identitásformáló elemként jelenjen meg Nagykáta életében. Az iskola kompakt, racionális főtömege és homlokzatképzése megtestesíti azt a hagyományt, időtlenséget, amit a katolikus szellemiség jelent az oktatásban. Ugyanakkor játékosságával, anyaghasználatával, finom gesztusaival barátságossá és szerethetővé is kívántuk tenni szintén ennek a szellemiségnek a jegyében. Az utcai és a játszóudvari homlokzat szigorú, de nyitott nyílásrendszere, finom arányú anyaghasználata határozottan tudatja a járókelővel, hogy egy magas színvonalú oktatási intézmény előtt áll. Az épület körüli és a tetején megjelenő elemek pedig kellő játékossággal ellenpontozzák ezt. A változó magasságú színezett finombeton lábazat felett izgalmas felületi megjelenésű, rusztikusabb vakolatot terveztünk. Mindkét anyag jellemző mezővárosi karaktert hordoz. A nyílászárók és a könnyed kiegészítő térhatárolók színe kedves világos zöld. A hátsó udvari homlokzatok zártabbak, itt izgalmas megnyitásokkal operáltunk, hogy oldjuk a tornacsarnok zárt tömbjét.
Az épületbelsőben főleg egyszerű, mértéktartó, de minőségi, homogén felületekkel dolgozunk. Ezt egyensúlyozzák a vidám, szigetszerűen megjelenő, élénk színű elemek, melyek szerethetővé teszik az iskola világát a gyerekek számára. Ügyeltünk arra, hogy az összkép nyugodt maradjon, a túlzottan ingergazdag, mindenütt „kiabáló” felületeket kerültük. A belső térnek sajátos dinamikát adtunk a kiemelt helyeken megjelenő intenzív formai, anyagi és színbéli kiemeléssel.
A köztes terek (közösségi terek) fő jellemzője az átláthatóság, sokoldalúság, tisztaság. Célunk volt olyan tereket létrehozni, amelyek közösségi viselkedésre sarkallnak. A zsibongókban mozogva a gyerekek az egész épületet átláthatják, az egész iskola egy közösségként működik. A belső térelhatárolások szűrt vizuális kapcsolatot biztosítanak, de akusztikailag elválasztják a téregységeket. A tantermek előtti kétszintes zsibongó tér ideális találkozási pont. Ugyanakkor mindenütt kialakítottunk megfelelő intimitású, kisebb léptékű téröblöket, sarkokat is.
Ez az összetett térrendszer jó lehetőséget biztosít az iskola oktatáson túli életének sokoldalú variálhatóságára, a szabadabb rendezvények, spontán események befogadására. A belső terek és hangulatok visszafogott, finoman színezett rendszert alkotnak, segítve ezzel a tájékozódást, a diverzifikálást, a terek hierarchiájának észlelését. Anyaghasználatban a természetes és a humánus anyagok dominálnak.
A folyosókon, zsibongókban a diákok által használt felületeken a falak előtt jellemzően beépített bútorzat, szekrények, ülőfülkék kerültek elhelyezésre, melyek strapabíró felülettel válaszolnak a magas igénybevétel követelményeire.
A központi ücsörgős főlépcső faburkolattal készül, mely egyszerre strapabíró és nagyon otthonos, meleg hangulatú anyag.
Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az iskola minden pontjáról legyen vizuális kapcsolat a természettel, külvilággal, ugyanakkor az épület kellő menedéket biztosítson kis lakóinak. Mind a természetes megvilágítás, mind a mesterséges fények tervezésénél fontos szempont, hogy dinamikusan változó, inspiráló közeget hozzunk létre úgy, hogy kerüljük a káprázást és mindenütt biztosítsuk a kellő megvilágítottságot.
Egy iskolabelsőben rengeteg információt, irányító jelet kell elhelyezni a jól használhatóság érdekében. Mivel ezek az egész épületet átszövik, jó lehetőséget adnak arra, hogy egységes arculatot és hangulatot fejezzenek ki. A könnyen elburjánzó későbbi dekoráció is jobban kordában tartható egy jól átgondolt koncepcióval. Tervünkben az osztálytermekhez egy-egy színt rendelünk, mely megjelenik a terem ajtaján és a folyosói szekrények súlypontjaként megformált “üldögélődobozon” is, ezzel is segítve a kisebb közösségek kialakítását.
építészet: | Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sónicz Péter, Sirokai Levente |
Csallai Ádám, Molnár Zsolt, Tatár-Gönczi Orsolya, Vértesy Ági | |
látványtervek: | Somogyi Bálint |